Örültem, hogy ismertelek,
néha nehéz, de mindig jó volt veled,
néha magasan az égen szárnyaltál,
máskor a pokol mélyén járkáltál,
emelkedtél, majd mélyre zuhantál,
s veled voltam, tudtam, mi minden fáj.
Hisz, bíztál bennem, tán egyedül bennem,
fülemben még sokáig a szavaid csengtek,
mikor…