Elfáradtam, elfáradtam melletted, lecsukom két szememet, csak vonz az éjszaka fátyla, minden kis sejtem aludni vágyna, mert csak mondod, s nincs semmi terem, belül a szívem mint egy jéghideg verem, üresen tátong mert már nem érsz el hozzám, és én is bezárultam, nem érek hozzád, minden bennem…

Szóltál hozzám, bennem a sejtek hada izzásnak indult, az ajtót csuktad, az izzás forrásba fordult, innentől már nem volt több lépés, leültem és elhallgattam, nem volt több kérdés, szavaid éket vertet a levegőben közénk, viharfelhők magasodtak fölénk, te nem érezted, amit én érzek, csak…