Volt egy éjszaka, véget nem ért soha, fejemben ezernyi kérdés áramlott át tova, a testem elszorította egy fura, erős érzés, könnyek kezdtek áradni, s többé nem volt kérdés, mi lesz, csak áramlott bennem fel és le és szította a tüzet. Csak sírtam és sírtam, a szorítás nem engedett, fájt és néha…

Van itt ez a nagy, tömény kocka:  ott ülsz középen, te vagy az őrjítő belső magja, hangtalan, néma, alaktalan látomás, nem látszik a falon át, mert a fal vastag, mint egy kemény kartonlap, s ha úgy járja kedved rajzolhatsz írhatsz rája, remélve, hogy így üzeneteket küldhetsz ki a világba, de…

Van a nagy csend:  van az, amelyik elszorít belül, van az, melyben hangod mélyre merül, van az, melyben elfullad hangod, van az, melyben hangod elhagyod, van az, mely magába szorít, lelked a kockából kifele ordít, a falak tömények, senki se hallja, te vagy a kocka őrjítő belső magja. Néha…