Őszinte szóval már szinte tilos élni, mindig, mindörökké a hamisság, kitartás forróságában elégni, miközben igazán senki se kéri, megéri neked ebben a szaros világban élni, senki se ejt mély szót, se jót se rosszat, csak állok az emberek között, a szó más szavakat fosztogat, és én becsuknám a…

Minek a szó, ha senki se hallgat, minek pattanjanak érzések a jeges üvegfalnak, és az ember, a lélek már nem figyel, együtt érezni szinte kár a rímmel. Mert ti, ti mindig, nonstop csak beszéltek, én hallgatok, nem érzek, s hogy velem mi, nem kérded, csak beszélsz, beszélsz hozzám, én a…