Depresszió? Szorongás? Pánik? Blog magamnak, nektek, nekünk. A közös gyógyulásért.

Lélekpercek

Lélekpercek

Vajon miért ennyire erős tabu a szülőktől való elidegenedés jelensége ?

2019. július 17. - tündér86

AVAGY NYISSUK FEL EGYÜTT A TITKOK KULTURÁLIS DOBOZKÁJÁT!

 

kep5.jpg

 

Kulturális szempontból szeretünk úgy gondolni a felnőtt gyerek - szülő közti elidegenedésre, mint valami ritka és szokatlan dologra, de ez csak egy újabb kulturális mítosz és valójában tele van vele a padlás, köztük azok, amik speciálisan az anyákat érintik. - Olyan mítoszok ezek, amelyek azt állítják, hogy minden anya tápláló, hogy az anyaság ösztönös és velünk született, és hogy minden anya szereti a gyerekeit . - Természetesen, ha hiszel ebben a három dologban, tán megrémülhetsz attól, hogy vajon egy felnőtt  miért szakít meg minden kapcsolatot az anyjával.

Ezek a hiedelmek nyomatékosítják a ki nem próbált rábizonyítást, mely szerint, ha az elidegenedés megtörténik, azért a felnőtt gyerek hibáztatható. Annak a parancsnak köszönhetően, hogy a szüleinket mindig tisztelnünk kell, egészen könnyen el lehet árasztani a felnőtt utódot a szégyen és a hálátlanság vágyával. 

 

Akkoriban volt egy újdonság a Sport rovatban, ami az elidegenedést helyezte reflektorfénybe. A 28 éves Patrick Reed-ről - aki megpróbálta visszaszerezni előző évben megnyert helyét  az egyik jelentős golf tornán, de elbukott -  szóló tudósítás főleg arra fókuszált, hogy Reed 2012 óta nem beszélt a szüleivel és a lánytestvérével, azóta, amióta eldöntötte, hogy feleségül veszi a lányt, akit szeretett, majd aztán elköltöztek, amit a szülei nyilvánvalóan nem hagytak jóvá.  - azért mondom azt, hogy nyilvánvalóan, mert sem ő , sem a szülei nem beszéltek a szakadás  okairól   -  Az esküvőre nem hívta meg a szüleit, és a házasságból születő két gyerekkel se találkoztak. Hét éven keresztül nem beszélt velük, de a szülői házba se tette be a lábát. De még ez se állította meg a családját - az apa, az anya és a lánytestvér folyamatosan mentek Reed versenyeire. De bizony ám! Valójában még Párizsba is elmentek, hogy lássák őt versenyezni a Ryder Kupán, és hát ez eléggé messze volt az otthonuktól, ahol éltek Amerikában,  ( Rákerestem, épp csak majdnem 4300 mérföld )

Ami még fokozta az elidegenedésről szóló interjút, az volt, hogy a Master golf tornát ott játszották, ahol éltek Augusta-ban Georgia államban, és nagyon is ott lebegett annak a lehetősége, hogy feltűnnek a versenyen. Egy olyan sportban, ahol a fókusz és a koncentráció mindennél fontosabb, nem egy jó dolog ott látni a kötelek mögött az elidegenedett szüleidet, és ez valami olyan volt, ami miatt a fiatal golfozó aggódott.

- megjegyzés : amikor a verseimmel vagy írásaimmal bárhol szerepeltem, mindig mondták, szeretnék ha meghívnám őket, sose hívtam, mert úgy gondoltam, nem érdemlik, sose álltak mellettem, aztán egy alkalommal apa mégis csak eljött, hiába, nem értette, hogy ne, végig erősen szorongtam, féltem, ki is kellett mennem, egy versem elhangzott, apám közölte, szépen olvasták fel - vagyis, nem engem értékelt - egyre jobban remegtem belül majd lerohantam mert nem kaptam levegőt, utána az apám - látva gondolom, hogy rosszul vagyok - elment - életem egyik legrázósabb "fellépése" volt - 

Visszatérve Reed-hez, ez valójában nem pusztán egy paranoid fantázia volt  ( hányszor megkaptam én is, hogy paranoiás vagyok, pedig az érzés jogos ) ;

2014-ben az Amerikai Golfbajnokságon a szülői egységeket kikísérték , mert a biztonságiak észrevették, hogy az idősebb Mr Reed megfélemlítette a menyét. Csak hogy mindenki tudja, semmi nem akadályozza meg őket, hogy golf versenyeket látogassanak, ha van jelvényük. 

Kezdetben a szülők elutasították, hogy reagáljanak a New York Times-ra illetve más médiákra, amik foglalkoztak a sztorival, de végül is azt közölték, hogy nem fognak menni, és készek befogadni és szállást adni azoknak az embereknek, akik Patrick egyéb versenyei alatt megnyitották nekik az otthonaikat. Mivel a verseny előtt a szállások kifejezetten drágák, az idősebb Mr Reed otthon maradt és mindezt úgy írta le, hogy " amit egyszer kaptunk, illő visszaadnunk " . Azoknak az olvasóknak, akik elidegenedtek a szüleiktől - és ÉN IS EGY VOLTAM KÖZÜLÜK, AMÍG ÉLT AZ ANYÁM - senkit nem fog meglepni , hogy a szimpátia-szavazat a szülőktől jött, és természetesen , az apa nyilvános hozzászólásában kiemelte,hogy ez MINDEN, , amit a fia karrierjéért tehetett; nyilvánvalóan fenntartják a szobáját tele érmekkel, még akkor is, ha hét éve nem tette be oda a lábát.

- megjegyzés : miután elköltöztem, az én szobámba beköltözött egy másik családtag, ez a szitu megint tök más - 

 

A kivetítőkön - a legtöbb kommentátor a következőt írta válaszként  : SZÉGYEN - és hasonló incidenseket említett, melyek hangsúlyozták illékonyságát - AZ ÉN VÉLEMÉNYEM KÉTSÉGKÍVÜL TELJESEN MÁS - 

AMIKOR AZ ELIDEGENEDÉS ELKEZDŐDIK ÉS LEZAJLIK, A FELNŐTT GYERMEK MEGY ÁT NAGY MEGPRÓBÁLTATÁSOKON A NYILVÁNOS VÉLEMÉNYEK BÍRÓSÁGÁN.  Nem kell elsőrangú golfozónak lenned, hogy minősítést szerezz.

 

IGAZSÁG SZERINT, AZ ELIDEGENEDÉS NEM KÜLÖNÖSEBBEN RITKA 

 

A kultúránk szereti azt gondolni, hogy a felnőtt gyermek és a szülő közti elidegenedés rendellenes, de manapság, a témáról fellebbentik a fátylat.  2017 decemberében a Times leadott egy cikket Catherine Saint Louis -tól ( Debunking Myths of Estrangement > Az elidegenedés leleplezett mítoszai ) Az utóbbi 5 évben a tudósok szervezett formában egyre többet foglalkoztak az elidegenedéssel, és a téma elkezdett kiutat találni a kulturális dobozka rejtekéből, ahol az ezt övező titkok bújnak. 2015-ben Richard Conti kutatást végzett egyetemista, főiskolás vagy éppen már végzett hallgatók körében, többségükben lányokkal, ami azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint egy negyede érez teljes elidegenedést a családja felé, miközben majdnem 44 % -uk számol be arról, hogy egy adott ponton idegenedett el .  Az elidegenedettek %-os aránya egy Angliában végzett kutatás alapján még nagyobb arányt mutatott - a kutatást Lucy Blake vezette - itt a megkérdezetteknek több mint a fele beszélt  elidegenedésről és 77% számolt be arról, hogy  érzelmi visszaélés volt az ok. Más kutatók, elsősorban az ausztrál szociális munkások Kylie Agllias and American Kristina Scharp,részletesen vizsgálták az elidegenedés kiváltó okait. Nem szükséges talán hangsúlyozni, hogy amiket végül találtak az nem támogatja azt a téves kulturális nézetet, miszerint a felnőtt gyerekek indítékra játszanak (??) , pelyhes vagy épp hálátlan fajankók.

A saját kutatásom a könyvemhez ( > Lányok méregtelenítése : Felépülésed a nem szerető anya okozta sebekből és és az életed visszanyerése) feltárja, hogy az elidegenedést már évek óta szemlélik, ha nem évtizedek óta vagy még régebben.

A 2017-ben Lucy Blake vezette több területen jelen lévő kutatások specifikus kérdésekre keresték a választ az elidegenedést tekintve : 

- A szülő-gyerek elidegenedés hogyan jellemezhető és érthető meg?

- Mennyire gyakori?

- Mik az elidegenedés következményei?

- Milyen tényezők jönnek még ehhez?

- Hogyan tartható fenn a gyerek-szülő elidegenedés?

Megforgatott egy szinte kevert szatyrot, végül arra jött rá, hogy az elidegenedés fogalmán magán ritka volt az egyetértés, hogy vajon mi is ez. > vagyis, Fizikai vagy érzelmi? Vagy mindkettő? Tapasztalatok tere? Vagy épp egy kommunikációs minta? Illetve mennyire uralkodó? Megemlíti, hogy a kutatás, minden más utat elutasít, amiken keresztül a családtagok fel tudják venni a kapcsolatot, kommunikálni vagy érintkezni tudnak - mint például a Facebook, a WhatsApp, és gondosan jellemzi milyen ha nincs kapcsolat. Végül kimondja, hogy a kutatások nagy része ANYÁKAT ÉS LÁNYAIKAT ÉRINTI ; AZ APÁKAT ÉS FIÚKAT ÉRINTVE KEVESET TUDUNK AZ ELIDEGENEDÉSRŐL. 

ÍRÓKÉNT, (NEM VAGYOK SE PSZICHOLÓGUS, SE TERAPEUTA ) A SAJÁT KUTATÁSOM TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDE KIEMELI, HOGY A FELNŐTT LÁNY RÉSZÉRŐL AZ ELIDEGENEDÉS A LEGVÉGSŐ ERŐFESZÍTÉS AZ ANYÁVAL VALÓ KAPCSOLATBÓL SZÁRMAZÓ FOLYAMATOS LELKI FÁJDALOMTÓL VALÓ MEGSZABADULÁSÉRT ÉS FELSZABADULÁSÉRT. MIALATT TÉVESEN ÚGY GONDOLJA, HOGY AZ A MEGOLDÁS, HA NINCSEN KAPCSOLAT, AZ ÉRZELMI NYUGTALANSÁG ÉS ZAVAR AMI A CSELEKEDETTEL EGYÜTT JÁR , KIÁBRÁNDÍTHATJA. AZ OK, HOGY AZ ELIDEGENEDÉS NEM GYÓGYÍTJA MEG - MAXIMUM AD NEKI EGY KIS NYUGALMAT ÉS EGY KIS LÉLEGZETVÉTELNYI IDŐT , HOGY KITALÁLJA, MI LESZ A KÖVETKEZŐ LÉPÉSE - DE EZ NEM OLDJA MEG AZ ÜGYET, AMIT A MUNKÁMBAN KÖZPONTI KONFLIKTUSNAK HÍVOK. A KONFLIKTUS OTT ALAKUL KI, HOGY A LÁNY EGYRE TUDATOSABBAN ÉRZI MAGÁBAN AZ ÉRZELMI FÁJDALMAT ÉS EGYRE JOBBAN TUDJA, HOGY KI OKOZTA, ILLETVE AZ ANYAI HELYESLÉSRE , JÓVÁHAGYÁSRA MÉG MINDIG ÚGY ÉRZI, HOGY FOLYAMATOSAN SZÜKSÉGE VAN. nEM MEGLEPŐ, HOGY A KUTATÁS MEGERŐSÍTI, HOGY ELÉG GYAKORI, HOGY EGY LÁNY ELIDEGENEDÉST KEZDEMÉNYEZ, AZTÁN PEDIG KIBÉKÜLÉST - NÉHA EGYNÉL TÖBBSZÖR IS. ÉN SZEMÉLYESEN KÉT ÉVTIZEDET TÖLTÖTTEM EZZEL, HOGY ELIDEGENEDTEM MAJD BÉKÜLÉST KEZDEMÉNYEZTEM, ÉPP ÍGY.

Az elidegenedés nyilvános arca 

 

Feljegyzések, amik a családi diszfunkciókat kutatják, az elidegenedéssel együtt, ugyanazokat a kulturális visszapasszokat kavarják fel, de azoknak az olvasóknak, akik az elidegenedést választották és még mindig érzik magukon a kultúra SZÉGYENÉT, támogatást biztosítanak. Tara Westover könyve , az Educated épp egy olyan könyv, ami egy olyan gyerekkort részletez, ami csordultig van diszfunkciós működéssel, - a fizikai veszélyekről nem is beszélve. Tara átváltozása és megmenekülése kevésbé inspiráló, mint az a tény, hogy senki nem halt meg a családban. Ez azt mondja, hogy a végső elidegenedése ( egy hosszú könyv utolsó oldalain részletezve ) , nagyon sok olyan sztorihoz hasonló, amiket éveken keresztül hallgattam.

Tele van ELLENTÉTEKKEL, AMBIVALENS ÉRZÉSEKKEL, BŰNTUDATTAL, FÁJDALOMMAL, PSZICHÉS KÍNOKKAL, ÖSSZEOMLÁSOKKAL, AGGODALOMMAL , ÉS HÁT IGEN, FÁJDALOMMAL. MIALATT KIMONDJA ÉS TISZTÁZZA, HOGY MEG KELLETT VÉDENIE MAGÁT, - MIKÖZBEN JELLEMZI, HOGY MILYEN EGY KOCKÁN FORGÓ ELMÉT BIRTOKOLNI,  A VESZTESÉGEI MÉRHETETLENEK, ÉS A SZÜLEI SZERETETÉÉRT ÉRZETT SZÜKSÉG NEM CSÖKKENT.

Mindez meghazudtolja az elidegenedést övező kulturális mítoszt, mely szerint mindez csupán rosszakarat és meggondolatlan. Talán nem véletlen, hogy Westover, aki ma a 30-as éveiben jár, azt választotta, hogy legyen egy óceán illetve egy darab kontinens közte és a szülei között. Ami a szüleit illeti, egy ügyvéd szólalt fel mellettük az Educated megjelenése idején és azt tanácsolta az embereknek, hogy "sószemcsékkel olvassák". Az anyukája Facebook oldalán valaki megkérdezte, hogyan kezelte az életrajzot ,  amit épp egy évvel ezelőtt adtak ki, de még mindig magasan a Bestseller listák élén van, LaRee Westover a következőt írta :

Olyan emberek bírálnak és törnek pálcát felettem, akik nem látják az ellentmondásos és égbekiáltó hazugságokat. Mára hozzá kéne szokni ...  de ... ez nem sok. (?) Köszönöm az kérdést. 

Ahogy oly gyakran történik, a Westover család két táborra oszlott, különféle diagnózisokat ajánlottak nekik persze mindkét oldallal megosztva, ahogy a profi vélemények is igazolták ; mindez a támogatás mozgathatóságát és a rágalmazó kampányok bevezetését tekintve tipikus, ami gyakran az elidegenedés felébredésében durran ki. 

 

A szociális média teret adott az elidegenedés témakörének és ma már léteznek támogató csoportok mindkét oldal számára ; a REDDIT csoportnak ( kibontva :  raised by narcisissts ) 393.000 tagja van, mialatt Anne McCrae "Facebook oldalát - Nárcisztikus és Érzelmi Abúzus - 279000.-en lájkolták.  Mérges nagyszülők is, akik "tévesen" és "természetellenesen" elidegenedtek az unokáiktól, népszerűsítik  a Facebook-ot, kijelentve, hogy ok öntudatlan áldozatai a jogtalan szülő, gyermek elidegenedésnek. Rendkívül biztosak magukban, pont olyan biztosak mint azok a lányok, akik bántalmazottnak vagy nem szeretettnek kiáltják ki magukat. 

Mindig két oldala van az érmének?

 

Kész vagyok beismerni, van egy kutyám ebből a fajtából, részben , mert lehetetlen elutasítani azt a tényt, hogy az anyának ( vagy épp az apának ) minden joga és ereje megvan legalábbis a szülő gyerek kapcsolat első 18 évében. Amíg a gyerek nagykorú nem lesz, a szülő a gondviselő a szó szoros értelmében. Míg a gyerek ösztönösen érzi, hogy szüksége van  és akarja az anyja szeretetét, gondoskodását, gyengédségét, és támogatását, ez nem kölcsönös, mert a szülők életében több mint létezik mint a hazai pálya. Ahogy gyerekeik elérik a felnőttkort , a kultúra megadja nekik az elmaradást, összezavarva, hiszen megadták a gyerekeknek az alapokat : TETŐT A FEJÜK FÖLÉ, ÉTELT, RUHÁT ÉS OKTATÁST - amivel a gyerekeknek valójában növekedniük kell (kéne ) pszichésen és emocionálisan. 

HA ELIDEGENEDÉS VAN - MINT MÁR KORÁBBAN MONDTAM - A FELNŐTT GYEREK MEGPRÓBÁLTATÁSON MEGY KERESZTÜL.

Nemrég beszéltem egy özveggyel, aki a 60-as éveiben járt és a felnőtt fia és lánya nem beszélt vele többé. Érthetően romokban van és nagyon fáj neki, de legfőképpen zavart; AZT MONDJA, TÖKÉLETES ANYA VOLT A FIÁNAK ÉS A LÁNYÁNAK, ÉS HOGY MINDADDIG KÖZEL ÁLLTAK HOZZÁ, MÍG EGYSZER CSAK A SEMMIBŐL, KIKÖTÖTTÉK NEKI, HOGY "VÁLTOZZON". Megkérdeztem, mit értettek ez alatt, de azt mondta, semmi ötlete. Kérdeztem, valaha beszéltek e neki arról, mi zavarja őket a kapcsolatot vagy épp a  viselkedését illetően. Teljesen biztosan kijelentette, hogy nem, nem beszéltek neki erről. Amikor elmondtam neki, hogy legalábbis a saját tapasztalataim szerint ,  szokatlan volt ez felnőtt gyerekektől, hogy magyarázat nélkül megszakítsák a köteléket, különösen egy túlélő szülővel, hajthatatlan volt és összefoglalta példáról példára mi mindent tett a gyerekeiért.  Ezután elmeséltem neki az említett golfozó és szüleinek a történetét, és hogy hogyan tűntek fel minden versenyen. " Hát nem ez az, amiért a szülő szülő? - hogy támogató legyen?"  Ezt szépnek találom - mondta. - De ő sok évvel ezelőtt megszakította velük a kapcsolatot - szakítottam félbe és ez az egész olyan osonás-szerű érzés volt számomra. Sokkoltan nézett és ezt válaszolta: Osonás? Ez butaság. Megvolt minden joguk, hogy ott legyenek, azután, amit érte tettek és támogatóak voltak. TISZTELETLEN VOLT. 

 

MIÉRT IS SZÜKSÉGES, HOGY A TITKOK DOBOZKÁJÁNAK AJTAJÁT FELFESZÍTSÜK?

 

IDEJE LASSAN, HOGY FELADJUK A FELNŐTT GYERMEK ÉS SZÜLŐ KÖZÖTTI KAPCSOLAT IDEALIZÁLÁSÁT, ÉS BEISMERJÜK, HOGY BÁR JÓK, DOLGOZNAK ÉS IGENIS TESZNEK LÉPÉSEKET, ERŐT FEJTENEK KI MIND A SZÜLŐI ÉS A GYERMEK OLDALÁRÓL.

AMIKOR A FELNŐTT GYEREKEK ÚGY NŐNEK FEL, HOGY AZT ÉRZIK SZERETIK ŐKET, TÁMOGATJÁK ŐKET, MEGHALLGATJÁK ŐKET (!!!!!!!!!), ÉS EGYENJOGÚ EGYÉNKÉNT TEKINTENEK RÁJUK, AZ ALAPOK EKKOR SZINTE ÚGY VANNAK LEFEKTETVE, HOGY A KAPCSOLAT ELÉG ERŐS LESZ, KIÁLLJA AZ IDŐJÁRÁSOK VISZONTAGSÁGAIHOZ HASONLÓ KRÍZISEKET, KONFLIKTUSOKAT, HELYTELENÍTÉST ÉS ROSSZALLÁST. EZEKNEK A KAPCSOLATOKNAK MEGVAN A HOSSZÚRA TERVEZETT NYITOTT KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁJA, KÖLCSÖNÖS ÉS KIÉRDEMELT TISZTELET ÖVEZI A BENNE ÉLŐKET. 

LÁTTAD AZ UTOLSÓ SORBAN A SZAVAKAT?   KÖLCSÖNÖS ÉS KIÉRDEMELT TISZTELET

BESZÉLJÜNK AKKOR MOST ERRŐL, OKÉS?

AZ ELIDEGENEDÉS GYAKRAN ANNAK AZ EREDMÉNYEKÉPP JÖN LÉTRE, HOGY A SZÜLŐ KÉPTELEN FELISMERNI A FELNŐTT GYEREK JOGÁT ARRA, HOGY MEGHOZZA A SAJÁT DÖNTÉSEIT,MINDEGY, MENNYIRE KÜLÖNBÖZIK ATTÓL, AHOGY AZ ANYA VAGY AZ APA DÖNTENE. A SZÜLŐ, AKI ANNO A DÖNTÉSEKET HOZTA ÉS AKINEK ENGEDELMESKEDTEK, ELÉG NEHEZEN LEHET TÁMPONT, ÚGY AHOGY AZ, AKI KÍVÜLRŐL LÁTJA, HOGY VÁLIK A GYERMEK AZ Ő KITERJESZTETT ÉNJÉVÉ. 

A KULTÚRA AZON MORAJLIK FEL, HOGY TISZTELNÜNK KELL SZÜLEINKET, PUSZTÁN AZÉRT, MERT ŐK A SZÜLEINK, DE FELNŐTTKÉNT, EZ ÍGY MÁR NEM IGAZÁN MŰKÖDIK.  FELNŐTTKÉNT TOVÁBBÁ MI MAGUNK IS MEGÉRDEMELJÜK A TISZTELETTELJES VISELKEDÉST MÉG AZOKTÓL IS, AKIK LERAKTAK EZEN A FÖLDÖN.

ITT AZ IDEJE, HOGY MINDEZT TUDATOSÍTSUK.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekpercek.blog.hu/api/trackback/id/tr5514967822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása